Égők Svédországnak a Korán-égetések

A különböző kultúrák ütközésének és a szélsőségek megnövekedésének újabb bizonyítékai a skandináv országokban az utóbbi időben egyre gyakoribbá váló Korán-égetések, és az iszlám vallás követőinek erre adott reakciói. Ennek legfrissebb példája volt, amikor kedden a Danske Patrioter (dán patrióták) szélsőséges csoport tagjai Törökország és Egyiptom nagykövetsége előtt gyújtották fel a Korán néhány példányát.

de volt olyan is, aki a támadásra érkező válaszreakciót ítélte el.

Svédországban eddig is komoly közbiztonsági kockázatot jelentett az ellenőrizetlen tömeges bevándorlás, a koránégetés viszont tovább növeli a terrorizmus veszélyét, és diplomáciai konfliktusokat is okoz Skandinávia és az iszlám vallású országok között.

A könyv meggyalázásának újabb sorozata június végén kezdődött, az elmúlt héten pedig a tetőfokára hágott Svédországban és Dániában, de komoly tüntetéseket váltott ki Irakban is.

A Korán-égetések hete

A szélsőséges véleménynyilvánítás-cunamit egy iraki menekült, a 37 éves Salwan Momika indította el június 28-án, amikor a muszlim áldozati ünnep első napján Svédország legnagyobb mecsete előtt felgyújtott egy Koránt. A férfi ezt követően ígéretet tett, hogy fel fogja gyújtani az iraki zászlót és a Koránt a svédországi iraki nagykövetség előtt is.

Bár a férfi július 20-án, csütörtökön ígérete szerint végül nem égette el, „csak” megtaposta az iszlám szent könyvét, a kezdeményezés nem maradt válasz nélkül.

Miután a svéd hatóságok szerdán engedélyezték az iszlám-ellenes rendezvények megtartását, több arab országban is tüntetések kezdődtek. 

Az iraki tüntetés odáig fajult, hogy 21-én, pénteken 

Erre válaszul, és Momika bíztatásán felbátorodva, 24-én, hétfőn a dán patrióták az iraki, kedden pedig a török és az egyiptomi követség előtt égették el a Korán néhány példányát.

Tavaly év végén Svédország mellett Hollandiában is szimbolikusan felgyújtották az iszlám szent könyvét. Az esetet követően Törökországban és Pakisztánban is ellentüntetéseket szerveztek.

A nemzetközi vezetők nem hagyták szó nélkül a történteket

Bár az eseményekkel kapcsolatban elsősorban a szólásszabadság és a más vallások iránti tisztelet közötti határvonal megsértésének kérdése merül fel, a történtek komoly diplomáciai ellentéteket is a felszínre hoznak az érintett országok között. Ezeknek egy része már meg is kezdődött, amikor 

hogy számon kérjék, miért engedélyezte az állam a vallásgyalázó tüntetéseket. Svédország bagdadi nagykövetét 20-án, csütörtökön kiutasították az országból, éppen a követség ellen indított támadás előtt.

Július 11-én az iszlám vallású országok kérvényt nyújtottak be az ENSZ-ben, hogy az egyes országok vizsgálják felül a véleménynyilvánítás szabadságára vonatkozó törvényeiket, és szabjanak törvényes gátat a vallási alapú gyűlöletbeszédnek. Bár az ENSZ elítélte a vallási alapú gyűlölködést, nem történt változás a törvényeket illetően.

A skandináv országok esetében nem az a legfőbb probléma, hogy a kormány támogatná a gyújtogatásokat, mivel azóta már mindkét ország vezetése elítélte a vallási alapú gyűlöletet. A helyi törvények viszont engedélyezik a véleménynyilvánítás szabadságát és az ilyen alapú megmozdulásokat,

A rendezvényeket a hatóságok hagyják jóvá, akik a törvény szerint helyesen járnak el.

Svédország esetében különösen fontos lenne pedig diplomáciai szempontból, hogy valamilyen módon – akár a törvények megváltoztatásával – mégis javítsanak a helyzeten. A muszlim többségű Törökországnak ugyanis döntő szava van az ország NATO-csatlakozását illetően, azt azonban már az első incidens után egyértelművé tették, hogy 

Nemcsak a Kelet, a Nyugat is felemelte szavát a történtek után. Ferenc pápa már a júniusi eset után hangoztatta: „felháborítónak és dühítőnek” nevezte az iszlám szent könyv elleni támadást.

A dániai eseményeket követően Josep Borrell, az Európai Unió külügyi- és biztonságpolitikai főképviselője kijelentette, hogy az EU határozottan elutasítja a vallási gyűlöletre és intoleranciára uszítás minden formáját. Szerinte az unió egyik alappillére a sokféleség tisztelete, ami magában foglalja a többi vallási közösség tiszteletét.

Az Egyesült Államok elítélte a bagdadi svéd nagykövetség elleni támadást, és kritizálta az iraki védelmi erőket, amiért nem tudták megállítani a tüntetőket.

A diplomácia működik, de a terrorizmus tovább eszkalálódhat

Sayfo Omar, a Migrációkutató Intézet vezető kutatója úgy értékelte az eseményeket, hogy bár Svédországban egyre kisebb a tolerancia a muszlim migránsokkal szemben, a provokációsorozat hátterében egyéni érdekek és bizonyos csoportok húzódnak meg.

A svéd belbiztonsági szolgálat friss közleményében azt írja, 

és a szélsőségesek azt akarják kifelé mutatni, hogy az elfogadásról ismert svédek valójában mára már iszlamofóbok lettek. 

A szakértő szerint komoly diplomáciai katasztrófa nem fenyeget, mivel azt az iszlám országok vezetői is látják, hogy itt nem elsősorban Svédország és Dánia felelős a történtekért; az viszont borítékolható, hogy a szélsőséges megmozdulások a terrorizmust erősítik, és várhatóan még több szélsőséges iszlamista támadástól kell tartani a jövőben a két skandináv országban.
 

Nyitókép: Fredrik PERSSON / TT NEWS AGENCY / AFP