Elemző: Moszkvában a vágányokat Kína felé állították, és a Nyugat ezt nem érti

Nyitókép: Vlagyimir Putyin egy egyetemi ünnepségen Harbinban 2024. május 17-én  /  fotó: Mikhail METZEL / POOL / AFP)

A Nyugat nem érti, mennyire megváltozott Oroszország címmel írt figyelemreméltó elemzést a nyugati gondolkodás és a valóság elváló kapcsolatáról a Carnegie Russia Eurasia Center igazgatója a The New York Times hasábjain.

Alekszandr Gabujev, a korábban orosz újságíróként dolgozó szakértő arra hívja fel a figyelmet, hogy a Nyugat szereti azt tartani, hogy Putyin elnök érzelmi alapú Amerika-ellenessége és beteges Ukrajna-mániája az oka mindennek, és

az európai gazdasági és kulturális vérkeringésbe. 

Ez vágyvezérelt gondolkodás, amely nem veszi számba a mára kialakult realitásokat - szögezi le a vendégcikk szerzője. Mint írja, 2024-re az orosz gazdaság és társadalom teljesen átalakult, a Szovjetunió bukása óta soha nem állt távolabb az európai orientációtól, mint most: „A helyzet az, hogy a háború két éve és a fájdalmas nyugati szankciók után nemcsak Putyinnal van szüksége Kínára, hanem Oroszországnak is".

Gazdasági mentőöv Pekingből

2023-ban rekordnagyságú, 240 milliárd dolláros kereskedelmi mérlege volt a két államnak, az orosz export egyharmada Kínába irányult, míg importjának 40 százaléka oda érkezett. A kereskedelem nem is dollárban, hanem jüanban zajlik, a moszkvai tőzsdén a nagy részvényeket már a kínai valutában jegyzik.

A háború előtt az EU-ban irányuló orosz export a kínai kétszerese volt, ma annak a fele. Az orosz piacokat elárasztották a kínai áruk: tavaly félmillió kínai gépkocsit adtak el orosz területen, a mobiltelefonok piacán az Apple és a Samsung termékeit már megelőzi a kínai Xiaomi vagy a Tecno. Az orosz nagyvállalkozók, nagyvállalatok a nyugati szankciók miatt keletre, Kínába helyezték át befektetéseiket.

Kultúra: van élet keleten is

Az orosz társadalmi elit kínai különórákra járatja gyerekeit, a nyugati helyett kínai egyetemekre próbálja bejuttatni őket - építik a jövőjüket, és az szerintük a Keleten lesz 

Az újratervezés az utazási szokásokban is megjelent: Moszkva és Peking között napi öt közvetlen légi járat ingázik, a tehetős oroszok már nem Európába járnak tömegesen pihenni, hanem Dubajba, Bakuba vagy Isztambulba, az üzleti utak pedig Kínába, a közép-ázsiai volt szovjet és az öbölmenti arab államokba irányulnak.   

Az agyelszívás jelensége is tetten érhető: a képzett oroszok egyre inkább helyezkednek el kínai cégeknél, az űrkutatás, a mesterséges intelligencia vagy a biotechnológia területe különösen vonzó pálya.

A kínai kulturális hatás is nagyon erős Oroszországban - írja a cikk szerzője. A kínai állam tekintélyes pénzekkel támogatja a kínai irodalom lefordítását külföldi nyelvekre, így oroszra is.

Az orosz percepció

Az elmúlt évtizedekben az orosz középosztály a jobb világnak, az emberi jogok, a fejlődés és a technológiai jövő garanciájának tartotta Európát, mára 

ezért egyre többen egy másik erős, technológiailag fejlett világ felé kacsintgatnak: ez pedig Kína.