A bértámogatásban résztvevő csaknem 20 ezer vállalkozásból csupán 1300 az egyéni vállalkozó, miközben a sérülékeny szektorokban közel 56 500 vállalkozás működik, amelynek több mint a fele, 34 ezer az egyéni vállalkozó – nyilatkozta a Figyelő hetilapnak Nagy Márton, a miniszterelnök gazdasági főtanácsadója csütörtökön.
A működését szüneteltető egyéni vállalkozónak szinte semmilyen esélye sincs arra, hogy hitelt kaphasson – hangsúlyozta, és rámutatott az újraindítási gyorskölcsön fontosságára.
A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) által kidolgozás alatt lévő hitelkonstrukció keretében a felvehető legfeljebb 10 millió forint hitelösszeg bér, járulék, rezsi, működési költség, valamint készlet finanszírozására egyaránt felhasználható, és az ügyfél által fizetendő éves kamat 0 százalék, a futamideje pedig legfeljebb 10 év – hangsúlyozta.
„Reményeink szerint ebből a pénzből minél többen újra ki tudnak majd nyitni. A hitelfelvétel után el kell telnie pár évnek ahhoz, hogy a vállalkozó megerősödjék, és újra a saját lábára állhasson, ezért szükséges a futamidő elején egy türelmi időszak” – mondta Nagy Márton.
A gazdaság újraindítására kitérve a miniszterelnök gazdasági főtanácsadója kiemelte, hogy
Az áprilistól július elejéig tartó második szakasz a felsőoktatás megújítására, a modellváltására fókuszál. Soha nem látott összegek érkezhetnek az egyetemekre – közölte.
Júliustól indulhat az újraindítási akcióterv harmadik szakasza, ami a nagy fejlesztések elkezdésének időszaka lesz, elsődlegesen a fenntartható zöld közlekedés, energetika, körforgásos gazdaság, digitalizáció, agrár- és vidékfejlesztés területein. Jelenleg gőzerővel folyik a második és harmadik szakaszra való felkészülés – tette hozzá Nagy Márton.
Az EU-hoz történő fenntartható felzárkózásban a beruházások növekedése és a 25 százalékos ráta fenntartása fontos gazdaságstratégiai cél – szögezte el a főtanácsadó. Itt kulcsszerepe van mind a vállalati, mind az állami és mind a családi beruházások ösztönzésének. Az állam fejlesztési forrásokkal segítheti a vállalati, a családi és a saját, tehát állami beruházások ösztönzését – mondta.
Nagy Márton kiemelte,
„Ez akkor teljesül, ha a költségvetési és az európai uniós források felhasználásánál hazai iparpolitikai szempontokat érvényesítünk, azaz versenyképes magyar vállalati szektort építünk. Az összes beruházás a 2021-es GDP-növekedés 60 százalékát adhatja” – hangsúlyozta.
Fontos emellett a profitegyenleg zárása, ami a hosszabb távú és az összetett gazdasági célokhoz sorolható. A teljes profitegyenleg hiányának egy részét a felzárkózási szempontok alapján nem célszerű kiegyenlíteni, mert az ugyanis olyan vállalatokhoz és ágazatokhoz kötődik, amelyeknek kifejezetten magas az export-árbevétele. Ide sorolható ágazatok lehet például az autó- és az elektronikai termékek gyártása – közölte.
Ezek nyeresége 2019-ben megközelítette a 1,5 milliárd eurót. Így összességében 5 milliárd euró összegű profitegyenleget célszerű kiegyenlíteni. Ehhez sikeres hazai vállalkozókra van szükség, akik Magyarország területén kívüli befektetéseiken elért profittal ki tudják egyenlíteni a külföldi tulajdonú vállalatok által hazánkban megtermelt profitot – emelte ki a miniszterelnöki főtanácsadó.
Nagy Márton a Makronómnak adott interjúban elmondta, az állami építőipari beruházások és az otthonteremtés ösztönzése a két legfontosabb gazdaságpolitikai eszköz ma, amely a válságból való kilábalást segítheti.
„A válság előtt a GDP-arányos beruházási rátánk 28 és 29 százalék között volt, amely az egyik legmagasabb érték a világon. Ez tette ki a gazdasági növekedés 60 százalékát. Az összberuházás 63 százaléka vállalati, 16 százaléka lakossági és 21 százaléka állami volt. A beruházásösztönzés a termelői kapacitásokat bővíti, és a hosszú távú növekedést segíti. A fogyasztással összehasonlítva a hatása tehát nem ciklikus vagy átmeneti, hanem tartós. Válság során a vállalati beruházások a csökkenő kereslet és az alacsony kapacitáskihasználtság miatt szükségszerűen visszaesnek. Ezt a mostani helyzetben sem tudjuk megállítani, de a futó vállalati beruházásösztönző projektekkel, kedvezményes hitel-, garancia- és tőkeprogramokkal tompíthatjuk. Az állami beruházások nagyságát és ütemezését viszont a kormány határozza meg. Ez most a legerősebb gazdaságpolitikai eszköz. A kabinet 3000 milliárd forint nagyságú állami, ezen belül is főként építőipari beruházást tervez 2021-re, ami 500 milliárd forinttal lehet több az idei volumennél.
Az IMF szerint ha az állami beruházások a GDP 1 százalékával, azaz 500 milliárd forinttal emelkednek, az 1–1,4 százalékkal növeli az összterméket és ötvenezer fővel a foglalkoztatottságot. A közvetlen hatások mellett fontosak a közvetett hatások is, az állami fejlesztések magánberuházásokat is ösztönöznek, és ezáltal is javítják a foglalkoztatottságot. A lakossági beruházásokat pedig az állami otthonteremtési program fogja aktivizálni. Az újlakás-építések és a használt lakások felújítása jövőre új lendületet ad a lakáspiacnak. Jövőre ötezerrel több új lakás épülhet, mint idén, és évi ötven–hetvenötezer lakás felújítása kezdődhet meg. Mindez 0,5-0,7 százalékkal emelheti a GDP-t és húsz-huszonötezer fővel a foglalkoztatottságot. Összességében látható, hogy az állami és lakossági beruházások fiskális ösztönzése akár 2 százalékkal is növelheti a GDP-t jövőre, a 4 százalékos növekedés felét adva” – árulta el Nagy Márton a Makronómnak.
(MTI, címlap: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán)
Két hét múlva a kormány kemény eszközökkel fog beavatkozni, ha az üzemanyag-kereskedők nem térnek vissza a régiós átlagárhoz – jelentette be a nemzetgazdasági miniszter.
Az elmúlt időszakban elmérgesedett az osztrák vállalat és a magyar kormány viszonya.
Mint ismert, Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szerdán kormányzati beavatkozást fog kérni az üzemanyagárakba.
A nemzetgazdasági miniszter hangsúlyozta: „nem fél attól, hogy az intézkedés ellátási problémákat okozhat”.
Beigazolódott a gyanú a magyarországi üzemanyagárakról, tényleg drágább, mint kellene, és az is kiderült, hogy a MOL nem tartja be a vállalását.
A francia elnök szerint meg kell vizsgálni, hogy milyen megoldások adhatnak valódi védelmet a kontinensnek.
Az MCC főigazgatója szerint a vita megszűnése rossz hatással lesz a tudományra, a gondolkodásra és az intellektuális fejlődésre is.
