A szlovák beruházási ügynökség, a SARIO büszkén jelentette be, hogy mintegy 29 új külföldi beruházást tudott bevonzani, mintegy fél milliárd euró értékben, amelyekkel 3200 új munkahely keletkezhet. Jogos a büszkesége, hiszen a 2020-as járványévben csupán 15 kisebb beruházást tudtak nyélbe ütni, amiben már nagyon megmutatkozik, hogy a szlovák vállalkozói közeg versenyképessége régiós szinten is sok kívánnivalót hagy maga után. A magyar olvasó nyugtázhatta, hogy a járvány ellenére, 2020-ban több mint 40 százalékkal nőttek a külföldi beruházások Magyarországon, 2019-hez képest. Szlovákiában ezzel szemben 80 százalékkal visszaestek.
Míg nyolc évvel ezelőtt az ügynökség szerint a beruházásoknak csupán 10 százalékát lehetett ebbe a kategóriába sorolni, tavaly már a beruházások fele ide tartozik. Elsősorban az autóiparban keletkeztek kutató-fejlesztő központok.
Az egyik legnagyobb beruházást a rózsahegyi papírgyár valósította meg tavasszal. 380 millió euróért állított be egy új gyártósort. A papíriparban csökken e kereslet a grafikai papír iránt, viszont növekszik a csomagolóanyagok iránt, erre reagáltak.
A második legnagyobb beruházást a nagyszombati autógyár a Stellantis végezte, 180 millió eurót költött az új termelési program megvalósítására. Az autógyárból a Peugeot 208-as gyártása feltehetően Marokkóba, illetve a spanyol Zaragozába költözik. Viszont a spanyoloktól ide hoznák a C3 Aircross és az Opel Crossland modellek gyártását.
A beruházások közé sorolják a Kassa mellett kialakítandó ipari parkot is, amire 121 millió eurót költenek. A gazdasági minisztérium nem nevezte meg azt a vállalatot, amelynek érkezését várják, viszont 5 ezer munkahellyel számolnak. Innentől csak találgatni lehet, de pár hete már felröppent a hír, hogy Szlovákia esetleg benevezne az ötödik autógyár idetelepítésére. Egyelőre a Volvó pozitív döntésében reménykednek.
Érdekes beruházásnak tűnik a német Vaillant aktivitása, amely Szenyicén 120 millióért alakítana ki a hőszivattyúkra egy kutatással is foglalkozó egységet. Itt a tervek szerint 850 új munkahely keletkezne. A vállalatnak már van két gyára az országban, ahol 1500-an dolgoznak.
Kutató-fejlesztő központot jelentett be az autóipari Schaeffler Árva környékén. A 20 millió eurós beruházással 450 kutatómérnöknek nyílna munkalehetőség.
Ami viszont még kérdéses, az a bajor faipari Ziegler Group rimaszombati beruházása. A gazdasági minisztérium még tavasszal jelentette be a faipari beruházást a rimaszombati ipari parkba. A 255 millió eurós invesztíció mintegy 430 embernek adott volna munkát, ebben a járásban, amelyben az egyik legmagasabb a munkanélküliség aránya. A vállalat úgy néz ki, visszakozik, ugyanis kevesli a környéken hozzáférhető alapanyagot.
Egyre inkább nyilvánvaló, hogy Szlovákia immár nem elsődleges célpontja a külföldi befektetőknek, mivel a régióban is az egyik legdrágábbá vált a szlovákiai munkaerőköltség. Persze lehet adni különféle ösztönzőket, vagy adókönnyítéseket, de a munkaerőköltség az hosszú távon itt marad, és a beharangozott adó- és járulékreform sem kívánt ezen könnyíteni.
Arra felelni, hogy „mennyibe kerül egy órányi munka” korántsem egyszerű. Felszámolhatjuk szerződéses fizetést, hozzáadhatjuk a járulékokat, és eloszthatjuk a havi óraszámmal. Ekkor kaphatunk egy viszonylagos számot, amiben még nincsenek benne a különböző caffeteria utalványok, szabadságok, betegszabadságok, stb.
Különböző modelleket hasonlítottak össze, amelyben például egy 30 éves irodai dolgozó munkaerőköltségét hasonlították össze, aki egyedülálló, akinek a 1200 euró bruttó (vagy inkább fél-bruttó) bér szerepel a szerződésében.
Még nagyobbak a különbségek, ha már egy 45 éves ipari munkást vizsgáljuk, akinek 800 eurós bruttó bér szerepel a szerződésében.
Hogy ilyenek a különbségek, arra hat a szabadságok különböző hossza, az állami ünnepek száma, vagy az is, hogy Szlovákiában a betegsegélyt az első tíz napban a vállalat téríti. De minderre a legnagyobb hatással a járulékok és az adók hatnak.
Valahol itt kereshető, hogy miért is nem jön az utóbbi időben annyi külföldi beruházó, illetve abban, hogy Szlovákia egyelőre inkább az EU tagországaira összpontosít, miközben a világban már többségében a keleti országok felé tolódott a beruházások súlya.
A szlovák miniszterelnököt május 15-én érő merénylet a legsúlyosabb volt az európai politikai vezetők ellen az utóbbi húsz esztendőben elkövetett gyilkossági kísérletek közül. Ennek kapcsán érdemes megvizsgálni az európai uniós, illetve a régiós kézifegyvertartási szabályokat.
Miután mind a három nagy német autógyártó letelepedett Magyarországon, a kínai óriás, a BYD is érkezik, ezzel hazánk továbbra is az elektromos autóipari átállás egyik európai fellegvára lesz.
A médiatörvény módosítása miatt került újra címlapra Szlovákia.
Hazánk nagyvonalúan támogat egy nemes, egyben pragmatikus célt.
Szerintük a magyar kormányfő „félelmetes információs gépezetet” épített ki.
Ján Richter szerint a miniszterelnök állapota még mindig nagyon súlyos.
Hiába, az internetezők egyharmada még csak nem is védekezik, szerintük nincs rá szükségük.
Tizenkét éve tartották az első békemenetet, a rendszerváltás utáni Magyarország legnagyobb tömeget megmozgató civil kezdeményezését. Magyarország maradjon a béke szigete! mottóval különös aktualitással bír a június 1-jén újra megrendezendő esemény.
