Brüsszel legfontosabb problémája a háborús pénzpumpa vég nélküli működtetése, pedig a saját energiaellátása körül egyre nagyobb a gond. Már megint, még mindig. Most éppen az atomerőművek állapota ad okot az aggodalomra: az EU energiaügyi biztosának riasztó adatain el lehet rágódni.
Az EU-nak 450 milliárd dolláros beruházásra van szüksége az atomenergia-kapacitás fenntartásához – jelentette be Kadri Simson a Prágában tartott nukleáris energetikai fórumon. Az unió energiaügyi biztosa egyfelől a jelenlegi válság kihívásaival magyarázta az atomenergia felértékelődését, másfelől rámutatott arra, hogy mekkora szerepe lesz az erőműveknek az áramtermelésre vonatkozó éghajlati célok elérésében.
„A jövő Európája szén-dioxid-mentes villamosenergia-rendszerének gerincét túlnyomórészt a megújulók alkotják majd. A helyzet azonban az, hogy ezeket a megújuló energiaforrásokat stabil alapterhelésű villamosenergia-termeléssel kell kiegészíteni. Ez az oka annak, hogy az atomenergia nem csak biztonsági szempont, hanem valódi megoldás is” – hangsúlyozta a biztos.
Simson szavai egybecsengenek a magyar kormány által hangoztatottakkal. A múlt héten, amikor az Országgyűlésben a paksi atomerőmű meglévő blokkjai üzemidejének meghosszabbításáról vitáztak, elhangzott: Magyarország 2050-re vállalt karbonsemlegességének előfeltétele, hogy minél nagyobb arányban támaszkodhasson az elektromos energiára. A biztonságos és megbízható erőművek szerepe – költséghatékonyságuk miatt is – napjainkban alapból felértékelődött, a paksi erőmű üzemidejének meghosszabbítása ezért megkerülhetetlen a hazai energiaellátásban.
Simson prognózisa szerint 2050-ben az atomenergia az EU energiatermelésének körülbelül 15-16 százalékát teszi majd ki, ehhez azonban – az elöregedés miatt – óriási és költséges fejlesztésekre van szükség.
„Azonnali befektetés nélkül a meglévő reaktorok körülbelül 90 százalékát éppen akkor állítanánk le, amikor a legnagyobb szükségünk lenne rájuk – 2030-ban” – mutatott rá.
Simson beszédében végül rátért a lényegre: Az EU-nak 350 és 450 milliárd euró közötti beruházásra lesz szüksége, hogy a jelenlegi termelési kapacitást fenntartsa, további 50 milliárd pedig a meglévő reaktorok hosszú távú üzemeltetéséhez kell majd. „Mindez rendkívül jelentős befektetést jelent. A finanszírozás kulcsszerepet fog játszani abban, hogy az atomenergia-termelés versenyképes opcióvá váljon” – mondta, hozzátéve: három új reaktort helyeznek üzembe hamarosan az Unióban, további hat építése pedig folyamatban van. Az elkövetkező évtizedekben hét tagállam még húsz atomerőmű-reaktor építését tervezi az EU-ban.
Címlapkép: Az Isar 2-es atomerőmű a németországi Essenbachban 2022. március 3-án. Olaf Scholz kancellár 2022. október 17-én úgy döntött: jövő év áprilisáig mindhárom megmaradt német atomerőmű folytathatja termelését.
MTI/AP/DPA/Armin Weigel
A 2025-2027-es időszakra az S&P Global Ratings azzal számol, hogy a magyar gazdaság 2,8 százalékos reálnövekedést ér el éves átlagban – értékelte a Makronóm Intézet elemzője a péntek esti döntést.
A KSH friss adatai szerint a 30 év alattiak, valamint az 55 év felettiek körében emelkedett elsősorban az aktivitás az utóbbi időszakban – derül ki a Makronóm Intézet elemzőjének értékeléséből. A munkanélküliség továbbra is alacsony, főleg nemzetközi, uniós összehasonlításban.
Andrij Lunyin parádézott.
Nem járnak jó idők a Sparra: veszteséget termel, és a vezetés ezt azzal leplezné, hogy több fronton támadja a kormányt. A nemzetközi cég kulturálatlan magatartással vádolja a kabinetet a meghirdetett patrióta gazdaságpolitika miatt.
Úgy tűnik, újraindul az amerikai atomkorszak. A Biden-kormányzat a múlt héten jelentette be, hogy 1,5 milliárd dolláros kölcsönt nyújt egy délnyugat-michigani atomerőmű újraindításához, annak ellenére, hogy a méregzöldek reakciója borítékolható. Ez a döntés precedensértékű, ugyanis ez lenne az első ilyen létesítmény, amelyet megint működésbe hoznak az Egyesült Államokban.
Dróntámadás érte az atomerőművet Ukrajna megszállt részén, a két fél egymásra mutogat, de ez tényleg nem játék – Somkuti a Mandinernek!
A francia elnök szerint meg kell vizsgálni, hogy milyen megoldások adhatnak valódi védelmet a kontinensnek.
Az MCC főigazgatója szerint a vita megszűnése rossz hatással lesz a tudományra, a gondolkodásra és az intellektuális fejlődésre is.
