Az energia 2022-től kezdődő drágulása, az infláció jelentős felpörgése, valamint a háború turizmusra gyakorolt hatása is mind olyan kihívás, ami kérdésessé tette azt, hogy a szereplők többsége nagyobb változások nélkül átvészeli-e.
2023. június 14. 23:24
p
0
0
1
Mentés
Halaska Gábor írása a Makronómon.
A Covid-járvány már csak rossz emlékeiben él a turisztikai szektor szereplőinek. Ám hiába ült el jó ideje a pandémia, a múlt év sem volt kemény kihívásoktól mentes a szállóknak, az éttermeknek, a rendezvény- és programszervezőknek, a látványosságokat üzemeltetőknek, illetve a turisztikai szektorban akár közvetetten érintett vállalkozóknak.
Az energia 2022-től kezdődő drágulása, az infláció jelentős felpörgése, valamint a háború turizmusra gyakorolt hatása is mind olyan kihívás, ami tavaly ősszel még kérdésessé tette azt, hogy a szereplők többsége nagyobb változások nélkül átvészeli-e a várható hónapokat.
Ám az idén tavaszi hosszú hétvégék, valamint a külföldi turisták nagyarányú visszatérése (a korábban is kedvelt fővárosba és más régiókba) azonban megmutatta, hogy képes megújulni, túlélni a szektor.
Jól mutatja a magyar szállásadók és vendéglátók idei kilátásait, hogy az említett
3-4 napos ünnepi hétvégék tavasszal szinte mindenütt telt házasok voltak,
bár ehhez némiképp egyes panziók-hotelek energiaárak miatti – legtöbbször időszakos – bezárása is hozzájárult, hiszen ha kisebb a kínálat, akkor a kereslet a nyitva tartó egységekben nagy lesz.
A legutóbbi, pünkösdi hosszú hétvégén is lényegében minden jó ár/érték arányú szállás megtelt. Közel sem csak a Balatonnál, de minden fontosabb fürdővárosban és más népszerű turisztikai célpontban.
A Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) vezérigazgató-helyettesének szakmai meglátásai Makronómnak Suhajda-Molnár Anikó, a Magyar Turisztikai Ügynökség turizmus stratégia megvalósításért felelős vezérigazgató-helyettese kérdésünkre így értékelte a helyzetet: „Tavaly az országos vendégéjszakaszám alig maradt el a Covid-járványt megelőző 2019-es év 41,6 milliós eredményétől, ugyanakkor közel 40 százalékkal meghaladta a 2021-ben elért szintet. Idén az első négy hónap alatt 9 millió vendégéjszakát regisztráltak a szálláshelyek a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központban. Ez 3 százalékkal magasabb a 2022 azonos időszakában mért értéknél, sőt Tokaj, Nyíregyháza, Gyula és térsége, valamint Budapest környéke már a vírushelyzet előtti szintet is felül tudta múlni.
Az idén látványosan folytatódik a hagyományosan két legnagyobb küldő piacunk, Németország és az Egyesült Királyság visszaépülése. A német és brit turisták 2023. január–április között már a járvány előtti szint több mint 70, illetve 80 százalékát elérték. Várhatóan a további küldő piacoknál is erősödik ez a folyamat, így a tavalyi évhez képest a külföldi forgalom erőteljes fellendülésére számítunk. Összességében év végére a vendégéjszakaszám várhatóan meghaladja a 2022-es eredményt − a nyári hónapokban pedig akár a 2019-es mutatókat is” – elemezte a várható eredményeket Suhajda-Molnár Anikó.
Természetesen nem azok az idők járnak manapság, amikor óriási fejlesztésekbe teljes mellszélességgel bele mernek vágni a szereplők, de a 2023-as esztendő első hónapjai azért bizakodásra adnak okot. Persze a kihívásokból újabb csokornyi került terítékre. Hiába a stabil gazdaság, a magas infláció a nyaralási igényeket-lehetőségeket jelentősen szűkíti. Továbbá az erős forint a középkategóriában a belföldi szezont gyengíti, mivel a tömegturizmusban az akciós olasz, horvát, görög, spanyol és hasonló ajánlatok a 380 forint körüli eurós árszinten egyáltalán nem rosszak. Különösen főszezon előtt és után pár héttel – mert bár azok is drágultak –, ám ár-érték arányban sokszor versenyképesek. Már csak azért is mert a többség éveken át „be volt zárva” Magyarországra a járvány miatt. (Nemcsak az utazás tilalma, de mondjuk a kötelező tesztek is sokak kedvét elvették egy-egy tengerparti nyaralástól.)
Nem is meglepő ezek után, hogy
az ágazati szereplők szerint újabb támogatásra van szükség a turisztikai szektorban.
Ugyanis a hazai látogatók száma csökkent, nem érte el a pandémia előtti szintet, a külföldieké pedig csak lassan, fokozatosan emelkedik. A turisztikai vállalkozások fő kihívása így most az, hogy nem tudnak olyan mértékben emelni az árakon, amilyen ütemben a költségek növekednek. Ráadásul az inflációs hatás miatt az emelkedő bevételek megtévesztők lehetnek, ezért indokolt a piaci szereplők támogatása.
Ugyanis 2023. március végén lejárt a turizmusfejlesztési hozzájárulás fizetésének felfüggesztésére októberben kitűzött határidő A kormányzat turisztikai mentőcsomagjának értékét 30 milliárd forintra becsülték, amelynek az egyik fontos elemét jelentette eddig a nettó árbevétel 4 százalékának megtartási lehetősége. Igaz, ehhez szükség volt érdemi árbevételre. Szerencsére nem valósultak meg a tavalyi vészforgatókönyvek. Ahogy említettük: az elmúlt hónapokban a vendégforgalom érdemben felülmúlta az előzetes szakértői és ágazati várakozásokat.
Így – többek között – a repülőtéri utasforgalom ígéretes mértékben alakul, a külföldi vendégéjszakák száma pedig nőtt.
Amint utaltunk rá: az energiaár-robbanás és az infláció miatt 2022 őszén úgy tűnt, hogy érdemi hanyatlás kezdődik. A múlt év végén néhány hotel, köztük az ország legnagyobb, majdnem ötszázszobás szállodája is ideiglenesen bezárt. Igaz, az idén március végén újra kinyitott.
Márciusban azonban – az egy évvel korábbihoz képest – 11,5 százalékkal kevesebb működő szállásadó hely volt, ami azt mutatja, hogy alaptalanok voltak a tömeges bezárásokkal kapcsolatos aggodalmak, ám azért nem kerülte el a változás a szektort. Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzője a KSH legfrissebb adatsorát kommentálva kiemelte, hogy
egy hónappal korábban még 12,3 százalékkal kevesebb egység működött, tehát fokozatosan csökkent a különbség, és megkezdődött a nyitás folyamata a szálláshelyeken és a vendéglátó egységekben.
(A témával a következő napokban több cikkben foglalkozunk még.)
Számottevő, 2,4 milliárd eurós többlettel zárt a szolgáltatás-külkereskedelem egyenlege az idei első negyedévben a ma közzétett KSH-adatok alapján. Értékét tekintve a kivitel és a behozatal is 3,7 százalékkal nőtt egy év alatt euróban számítva. A turizmusexport 9, az üzleti szolgáltatások kivitele pedig 10,3 százalékkal bővült euróban számolva, ami a jövőre nézve is örvendetes hír a Makronóm Intézet elemzője szerint.
A balatoni utazást tervezők döntő többsége – különösen a 20 év alatti fiatalok – leginkább nyári üdülést választ, de vannak, akik tavasszal, ősszel, illetve télen is szívesen kapcsolódnak ki a tónál.
Kilenc nap, tizenhárom társulat, húsz előadás. Június 1. és 9. között újra Jelen/Lét fesztivál a Nemzetiben, ahol a hazánkban élő nemzetiségi színházaké a főszerep. Cigány, szerb, német, szlovák, örmény társulatok villantanak fel egy-egy szeletet jellemzően a saját történeteikből és kultúrájukból.
Ne maradjon le a Mandiner cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és elküldjük Önnek a nap legfontosabb híreit.
Összesen 1 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
füredi
2019. február 28. 12:41
Jó szezon a Balatonnál?
A sok idióta elijesztette a vendégeket.
Baromságokat írnak.
Rengeteget költöttünk a megújulásra a vendéglátásban.
Az áremelésekkel csak kis részét tudjuk visszahozni.
Köszönjük!
Vegyék tudomásul, hogy a minőség pénzbe kerül, bármilyen furcsa!