„Nincsenek mögötte emberek. Ez egy virtuális közösség” – tyúkszemére léptek Magyar Péternek (Videó)
Horn Gábor szerint a politikát olyan közösségek csinálják, amelyeknek „vannak vezetőik, vannak megjegyezhető arcaik, nem (csak) egy”.
A nyugodtnak cseppet sem nevezhető 2023 után valószínűleg 2024-ben sem lesz csendes a világpolitika. Erős rázkódásokra kell készülnünk, számtalan nagyobb horderejű esemény gondoskodik majd arról, hogy egy percig se unatkozzunk.
2024 a választások éve lesz: a világ népességének több mint felét tömörítő országok küldik szavazni állampolgáraikat. A tíz legnépesebb ország közül nyolcban voksolást tartanak. Az Egyesült Államok a modern történelem egyik legkritikusabb elnökválasztási időszakába lép, Oroszországban Vlagyimir Putyin valószínűleg nem pusztán indul, hanem egyenesen belesétál ötödik elnöki ciklusába, Indiában Narendra Modi miniszterelnök az ellenzéki pártok egységfrontjával áll szemben. Választást tartanak még Indonéziában, Pakisztánban, Azerbajdzsánban és Finnországban is, az Egyesült Királyságban szintén várható a pártok összecsapása. Az Európai Unió tagállamai pedig döntenek a következő Európai Parlamentről. És ott van még Ukrajna is, ahol Volodimir Zelenszkij elnök március 31-én első hivatali idejének lejárta után újraválasztható, hacsak a hadiállapotra hivatkozva nem késleltetik a szavazást.
Az év első napján Oroszország veszi át a BRICS-elnökséget Dél-Afrikától. Ettől a naptól Irán, SzaúdArábia, az Egyesült Arab Emírségek, Egyiptom és Etiópia is az országcsoport tagja, Argentína a múlt év végén visszalépett a tagságtól.