Megregulázott nyilvánosság

„A kérdezett jogai nem könnyítik meg az újságírók dolgát, de nem korlátozzák, hanem szabályozzák a sajtó- és a véleménynyilvánítási szabadságot. Ezért különösen felháborító és visszataszító, amikor az amúgy is hatalmi pozícióban lévő politikusok visszaélnek ez irányú jogaikkal (is). Süketnek tettetik magukat, keresztülnéznek az újságírón, mintha ott sem lenne, közérdekű ügyekre azt mondják, hogy senkinek semmi köze hozzá stb.

Még visszataszítóbb, amikor a jogsértéseiknek még intézményi keretet is adnak. Egészen sajátos gyakorlatot vezetett be az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi), amely megtiltotta a dolgozóinak, hogy a Hír TV-nek, a Lánchíd Rádiónak és a Magyar Nemzetnek nyilatkozzanak. Vezetőjük, Balog Zoltán biciklitúltologatás-ügyi miniszter már korábban bejelentette, hogy nem áll szóba ezen orgánumokkal. Ez neki szíve joga. Ám a munkatársainak még ő sem tilthatja meg, hogy bármilyen fórumon nyilatkozzanak. Ez nemcsak a szokásjognak, az illemszabályoknak mond ellent, hanem az alkotmánynak (alaptörvénynek) is. Netán azt is megtiltja, hogy a minisztérium dolgozóinak politikai meggyőződésük legyen, esetleg horribile dictu gondolkodni merészeljenek?”