Ázsia új erős embere

2014. július 26. 11:28

Modit máris sokan Reaganhez, Teng Hsziaopinghez, Thatcherhoz hasonlították, ami azért kissé korai.

Salát Gergely

Válasz.hu

Az öt hétig tartó indiai voksolás több rekordot is megdöntött: az országban még soha nem volt ennyi szavazásra jogosult polgár (814 millió), a részvételi arány még nem volt ilyen magas (66 százalék), és harminc éve nem aratott senki akkora győzelmet, mint Narendra Modi és jobboldali pártja. Az országot a függetlenné válás óta eltelt időszak nagy részében vezető Indiai Nemzeti Kongresszus - a Gandhi-Nehru-dinasztia pártja - történelmi vereséget szenvedett.

India a változásra szavazott. Bár az ország eddig sem teljesített rosszul, a gazdasági növekedés az utóbbi két évben öt százalék alá esett, ami igazából semmire sem elegendő egy ilyen nagy országban. Meglódult az infláció, alig jöttek létre új munkahelyek, a kormány hitelét pedig zaftosabbnál zaftosabb korrupciós botrányok ásták alá, miközben az államéletet bürokrácia, döntésképtelenség, mindent megbénító belharcok jellemezték. Ezt használta ki a politikusok új nemzedékét képviselő Modi - ő az első miniszterelnök a szubkontinensen, aki már a független Indiában született -, amerikaias stílusú kampányában hatékony kormányzást és szélsebes gazdasági növekedést ígérve.

Indiának mindkettőre szüksége van, s a választók szerint Modi már bizonyított: a politikus több mint egy évtizedig volt Gudzsarát állam főminisztere, ahol látványos eredményeket produkált. Az állam gazdasági növekedése az egyik legmagasabb volt Indiában, Modi nagyszabású infrastruktúra-fejlesztésbe fogott, magáról pedig a hatékony - olykor könyörtelen - adminisztrátor képét alakította ki. Imázsa szerint ő az az ember, aki »meg tud csinálni« dolgokat, nála az ügyek nem sikkadnak el valahol az érdekegyeztetés meg az aktatologatás közben. Az indiai üzleti körök mindenesetre ujjongtak Modi győzelme miatt: eddigi tevékenysége és ígéretei alapján az új miniszterelnök az eddiginél jóval piac-, vállalkozás- és tőkebarátabb környezetet alakíthat ki, felpöröghetnek a befektetések és a növekedés. Még be sem iktatták, Modit máris sokan Reaganhez, Teng Hsziaopinghez, Thatcherhoz hasonlították, ami azért kissé korai. A másik oldalról éppen a »gudzsaráti modell« miatt bírálják a kormányfőt: főminisztersége alatt az északnyugati állam GDP-je ugyan szépen növekedett, de ez a többség életminőségén nem érződött, a gudzsaráti oktatási, egészségügyi és egyéb humán mutatók nem javultak.”