Jövőre zárulhat le az MTVA átalakítása

A vezérigazgató a Korrektúra Médiakonferencián hétfőn, Balatonalmádiban elmondta, a vagyonkezelő alap folyamatosan vizsgálja, hogy az egyes feladatok ellátása hány munkavállalót igényel, a vizsgálatok eredményei vezetnek a létszámleépítéshez. Hozzáfűzte: a vizsgálatok most is folynak a belső erőforrás optimális létszámának kialakítására, ennek során, különösen a televíziózásban figyelembe veszik például a szezonalitást. A közmédia megpróbálja produkciókra szerződtetni a munkavállalókat, az egész éven át tartó folyamatos foglalkoztatás helyett – közölte. A vezérigazgató hangsúlyozta azt is: a belső hatékonyság kialakítása mellett műszaki fejlesztések is zajlanak, a bérköltségen megtakarított több milliárd forintot pedig a tartalomba forgatja vissza az MTVA.

Böröcz István szükségszerűnek és elkerülhetetlennek nevezte a közmédiába összevont médiumok egységesítését. Úgy vélte: komoly változtatásokat kell végrehajtani, miután az egyes médiumok a maguk módján egyfajta zsákutcába jutottak. Megtartva a jogelődök által képviselt ars poeticát, a napi gyakorlat terén sokat kell változtatni – közölte. Arra is kitért, hogy a Magyar Rádió, az MTI, az MTV, valamint a Duna TV zrt.-k vezérigazgatóiból, az Állami Számvevőszék delegáltjaiból, valamint az MTVA vezérigazgatójából álló Közszolgálati Költségvetési Tanács működése garantálja, hogy a források elosztásáról közösen döntsenek a közmédia vezetői.

A nézettségi, hallgatottsági adatokról szólva a vezérigazgató azt mondta: bár a minőségi rétegműsorok okán a közmédia látogatottsága óhatatlanul a kereskedelmi médiumok alatt marad, az elmúlt két évben összességében növelni tudta nézői, hallgatói számát. Ebből kiemelte az M2-t és a Duna TV-t, amely az átlagnál jobban növelte látogatottságát, egyes műsorok pedig kimagasló eredményeket értek el. Ezek közül emelte ki a Fölszállott a pávát, amelynek döntőjébe az M1-en és a Duna TV-n 1,7 millióan kapcsolódtak be.

Nem történtek olyan leépítések, amelyek a minőségi műsorkészítést veszélyeztették volna - hangsúlyozta Gazsó L. Ferenc vezérigazgató-helyettes. A hatékony erőforrás-gazdálkodás egyik példájaként említette, hogy a Korrektúra konferenciára sem Budapestről érkezett egy tévés stáb, hanem a veszprémi városi televízió szolgáltatja a tudósítást a Híradó, valamint a rádió hírműsorai számára is. Beszámolt arról, hogy például a Híradó és a rádiós hírműsorok készítői között már létezik az együttműködés, a munkavállalók képzéséhez pedig a Közszolgálati Médiaakadémia is segítséget nyújt. Hangsúlyozta: mindez nem vezet ahhoz, hogy az egyes műsorok műhelyjellege elvesszen.

Szabó László Zsolt vezérigazgató-helyettes az országon belüli városi televíziókkal való együttműködés mellett a határon túli kapcsolatok építését emelte ki, amelynek köszönhetően elmondása szerint a romániai választásokról például egyszerre négy határon túli helyszínt kapcsolt a televízió anélkül, hogy ehhez stábot küldött volna a helyszínre. A következő lépésnek a vidéki rádiós stúdiók átszervezését nevezte.

A médiahatóság, elődjével ellentétben már nem mondhatja meg, mi legyen a híradókban – mondta a hírműsorok tartalmáról szóló beszélgetéshez fűzött vitaindítójában Koltay András, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának tagja. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem docense szerint a híradó jövőjét leginkább a digitális technika egyeduralkodóvá válása befolyásolhatja. A közszolgálati média szerinte egész Európában identitásválságban van, hiszen úgy kell ellátnia hagyományos közszolgálati feladatait, hogy közben adaptálják az új technikákat, eközben az értéket és a nézettséget egyaránt szem előtt kell tartania.

A Híradó összeállításáról szólva az MTVA hírigazgatója a közszolgálat vonatkozásában a médiatörvény előírásait, a Közszolgálati Kódex előírásait, valamint a zrt.-kel való együttműködési megállapodások figyelembe vételét hangsúlyozta. Gulyás István hozzátette: mivel az MTVA hírtartalmainak előállításában az MTI kulcsszerepet játszik, ezért a hírstruktúra kialakításában napi 24 órában egyeztetnek a két médium munkatársai.