Előre megtervezett baloldali médiakampány lehet az állítólagos lehallgatások ügye

Az elmúlt napok legolvasottabb hírei közt van – Cseh Katalin ügye mellett – az állítólagos lehallgatási botrány. A Transzparens Újságírásért Alapítvány részletesen elemezte az izraeli kémszoftverről szóló hírek médiafolyamatait, a történet interpretációját, időbeli és felületek közti eloszlását, és arra jutott, hogy

Az elemzésben felidézik, hogy a július 16-án jelentette be a Direkt36 és a Telex, hogy a jövőben a 444.hu helyett a Direkt36 szerkesztősége a Telex felületén fogja publikálni oknyomozó cikkeit. Alig pár nappal később azonnal e látszólagos szenzációval kezdték közös munkájukat. A nem kormánypártinak tartott sajtóval kapcsolatban régóta fennáll az a feltételezés, hogy a politikailag fontosnak tartott ügyekkel kapcsolatban – mint például a Borkai-üggyel kapcsolatban az önkormányzati választási kampány során – összehangoltan és megszervezetten reagálnak a különböző sajtótermékek.

Időzített bombák, összehangolt támadás

Elsőként azt vizsgálták, hogy a melyik sajtótermék mikor számolt be a hírről. A hír alapját képező adatbázis megszerzése a médiumok állítása szerint egy nemzetközi nyomozás eredménye, amelyben összesen 17 szerkesztőség – köztük a Washington Post, a Guardian, a Süddeutsche Zeitung, a Die Zeit és a Le Monde – vett részt.

Magyarországról a Direkt36 dolgozott a projektben, de még így is életszerűtlen, hogy a Direkt36-al együttműködő Telex nem tervezetten publikálta mindössze egy órával a hír külföldi sajtóban történő megjelenését követően az erről szóló cikket. Főleg, hogy az említett írás egy a rendkívül hosszú, 42 ezer karakteres, jól megszerkesztett, grafikákkal tarkított elemzés. (A The Guardian például 2021.07.18-án, vasárnap, 17:00-kor írt először az ügyről, míg a Telex ugyanaznap 18:01-kor.)

Ezzel szemben érdekes jelenség az, ahogy a különböző,

A lenti táblázatban összefoglalták, hogy négy népszerű, tipikusan nem kormánypártinak tartott hírportál milyen ütemben számolt be a kezdetben tipikusnak számító négy részhírről.

Ebből a táblázatból jól látszik például az, hogy a Telex, a 444, a 24.hu és a HVG is még vasárnap este, pár órán belül reagált az alaphír megosztásával. De az is érdekes, hogy ezen kívül a Varga Judit korábbi interjújáról, a nemzetbiztonsági bizottság összehívásáról és Edward Snowden az üggyel kapcsolatos nyilatkozatáról, tehát a hírrel kapcsolatos további három kreatív tartalomról még aznap este vagy legkésőbb másnap délelőtt írt mind a négy hírportál.

Az elemzés is megjegyzi, hogy kormánypártinak tartott hírportálok közül elsőként lapunk reagált az ügyre. Vasárnap este 23:00-kor, tehát kevesebb mint öt órával az első magyarországi hír megjelenését követően írtunk a témáról. Nem mellékes az ügy időzítése:a hétfő reggel az újságírói szakmában tipikusan az egyik legnagyobb olvasottságot jelentő idősávnak számít. 

A Pesti Hírlap például hétfőn reggel címlapon hozta a hírt, „Az állam a megfigyelés mögött?” címmel. Nem tudjuk mikor van náluk a lapzárta, de az biztos, hogy amennyiben mindez nem volt előre bekészítve, nagyon gyorsan sikerült összerakniuk egy vezető anyagot.

Névadással tematizálnak

A közélet tematizálásának központi kérdése, hogy egy komplex ügyet hogy tud a média egy-egy tábora minél egyszerűbben elmagyarázni az olvasóknak. Ennek kulcsa, hogy egy adott ügynek minél gyorsabban sikerüljön egy egyszerű, könnyen megjegyezhető elnevezést adni, és azt általánosan elterjeszteni. Így volt az Munka Törvénykönyvének 2018-as módosításával, amelyet az ellenzék sikerrel vitt „rabszolgatörvény” néven a köztudatba,

Az izraeli kémszoftver ügyét a 444.hu már vasárnap este megjelent második cikkében megfigyelési botrányként emlegette. Ez meglehetősen elhamarkodottnak tűnik, pár órával egy igencsak bizonytalan megítélésű és értelmezésű történés első magyarországi híradását követően. A Pegasus-ügy, megfigyelési botrány címek elég hamar a legnépszerűbbek közé kerültek a nem kormánypártinak tartott portálokon.

Manipulatív tálalás

Érdemes megfigyelni az ügy tálalását az egyes sajtótermékekben. A hírről elsőként beszámoló Telex még így fogalmazott: „Lelepleződött egy durva izraeli kémfegyver, az Orbán-kormány kritikusait és magyar újságírókat is célba vettek vele”. Ezzel az óvatos megfogalmazássa szemben a 444.hu már így vette át a hírt:

Tényként közölték azt a ma sem bizonytott állítást, hogy a magyar kormány áll az állítólagos lehallgatás mögött. Érdekesség, hogy később ezt meg is változtatták egy sokkal óvatosabb címre:

Nem lankadhat az érdeklődés

A médiakampányok egyik kulcsa a témakövetés, a sztorit állandó frissítése. Ezt segíti az, hogy ha időnként újabb és újabb oldalait, mellékszálait mutatják be a történetnek. Ezek az ún. szekunder tartalmak az emberek érdeklődését tartják szinten, elnyújtva az időben a téma hatását.

Ilyen szekunder tartalom volt például a 444.hu-n megjelent hír, Varga Judit interjújáról: „Varga Judit először teátrálisan felháborodott, majd a kérdés és a válasz törlését kérte egy interjúban, amiben azt firtatták, hogy adna-e engedélyt újságírók és ellenzékiek megfigyelésére”. Ezt természetesen széles körben átvették a nem kormánypárti médiumok.

Annyi történt, hogy a Le Monde francia lap egyik újságírója valamikor a múltban a Pegasus-ügytől függetlenül interjút készített a magyar igazságügyi miniszterrel, ahol többek között arról is kérdezte, hogy ha valaki azt kérné tőle, hogy hallgassanak le egy újságírót vagy egy politikai ellenfelet, elfogadná-e ezt a kérést. Varga az interjúban visszautasította a kérést, majd a Washington Post beszámolója szerint másnap kérés érkezett a szerkesztőséghez a miniszter irodájától, hogy töröljék a kérdést és Varga Judit válaszát az interjúból.

A Transzparens Újságírásért Alapítvány a következő kérdésekkel kereste meg a 444.hu szerkesztőségét:

• Milyen közvetlen bizonyítékok alapján állította a 444.hu, hogy a Pegasus-ügy mögött a magyar kormány áll? Milyen okból változtatták meg később ezt a címben közölt állítást?
• Van tudomásuk arról, hogy a Le Monde francia lap mikor készítette Varga Judittal a 444 által is hivatkozott interjút és hogy ennek volt-e bármi köze a Pegasus-ügyhöz?
• Számos nem kormánypártinak tartott médium meglepően rövid idő alatt kezdett el egyhangúan botrányként hivatkozni az állítólagos megfigyelési ügyre. Történt bármilyen egyeztetés a szerkesztőségek között a hír kommunikálásával kapcsolatban?

Kérdéseikre eddig nem érkezett válasz.

A Telex címlapján hétfő reggel 5 vezető cikk is a Pegasus-üggyel kapcsolatos

Szintén érdekes és példaértékű jelenség az is, hogy a Telexen a Pegasus-ügy kirobbanásának reggelén, 8:00-kor, vélhetően időzítve megjelent egy „Hogyan tudják feltörni a telefonomat és mit tehetek ellene?” című, szintén elég hosszú, tech-életmód jellegű, jó tanácsok típusú cikk. 

A Transzparens Újságírásért Alapítvány ezt követően az alábbi kérdéseket küldte a Telex szerkesztőségének:

• Milyen megfontolásból időzítették az emberek megfigyeléstől való félelmére építő cikket a Pegasus-ügy reggelére?
• Miért döntöttek úgy, hogy Orbán Viktort rakják a kiemelt képre a Pegasus-ügyet kirobbantó cikkükben, amikor nincs bizonyított köze az ügyhöz?
• Számos nem kormánypártinak tartott médium meglepően rövid idő alatt kezdett el egyhangúan botrányként hivatkozni az állítólagos megfigyelési ügyre. Történt bármilyen egyeztetés a szerkesztőségek között a hír kommunikálásával kapcsolatban?

Kérdéseikre eddig nem érkezett válasz.

Kampányüzemmódra kapcsolva

Az kormánykritikus ezalenyeg.hu internetes portál teljes kampányüzemmódra kapcsolt: gyakorlatilag országos egyéni választókerületi szinten más-más címmel közlik ugyanazt a hírt. Habár nem nyert bizonyítást az az állítás, hogy a kormánynak valóban köze lenne a lehallgatáshoz az ellenzéki portál már a potenciális helyi kormánypárti politikusokat is bevonja az ügybe. Nem beszélve arról, hogy ezek a cikkek azt sugallják, hogy a kormánypárti politikusok bármelyik polgárt lehallgathatják.

A közösségi média hátszele

A közösségi média trendjeit ismerők nyilván azt is jól látják, hogy a Pegasus-üggyel kapcsolatos anyagok igen jól  mennek ezeken a felületeken. Érdekes, hogy az ún. fact-checkerek egyes sztorikkal kapcsolatban kínosan ügyelnek az állítások bizonyítottságára, a megfigyelési üggyel kapcsolatban azonban teljesen ignorálják azt a tényt, hogy minden állítás és feltételezés egy a köz számára eddig teljesen ismeretlen és hozzáférhetetlen adatbázison alapul.

Míg a Hunter Biden üggyel kapcsolatos híreket az orosz titkosszolgálat dezinformációs kampányaként hivatkozva törölték a felületekről, most egy nem publikus adatbázison alapuló bizonyítatlan értesüléseket engednek terjedni. Mindezt ráadásul annak ellenére hogy mind az NSO, mint érintett cég, mind az összes érintett kormány, köztük a magyar kormány is kategorikusan tagadja a történteket. Vajon a Facebook és a Twitter miért nem cimkézi megerősítetlen információként a fenti cikkeket?