Rekordszámú frakciója lesz a hétfőn megalakuló Országgyűlésnek

A rendszerváltás óta sorrendben a kilencedik Országgyűlés alakul meg hétfőn a Parlamentben. A 2014-ben módosított szabályok alapján most is 199 képviselő ül majd a törvényhozásban. Lesznek újoncok, de olyanok is, akik 1990 óta tagjai a parlamentnek.

A választás után kiderült az is, hogy a most megalakuló Országgyűlésben

Két új képviselőcsoport is alakul (Momentum és a Mi Hazánk), bár utóbbi már a mögöttünk hagyott ciklusban is képviseltette magát  a törvényhozásban Dúró Dórán keresztül. 

Az egypártrendszer után az első szabadon választott parlamentben nyolc frakció alakult, bár kezdetben csak hét képviselőcsoport volt, a Kisgazdapárt 1991-es szakadása miatt egyel több lett. A legkevesebb képviselőcsoportja 2002 és 2006 között volt az az újkori magyar törvényhozásnak, ekkor csak négy pártfrakció alakult: Fidesz, MDF, MSZP, SZDSZ.

Mindez azt jelenti, hogy mostantól az eddigieknél is hosszabbak lehetnek a parlamenti viták vagy a napirend előtti felszólalások.

A mögöttünk hagyott ciklusban egyébként az Emmi parlamenti államtitkára, Rétvári Bence volt a legaktívabb képviselő, ő több mind ezer alkalommal szólalt fel az elmúlt négy évben. Az ellenzéki térfélen az LMP-s Keresztes László Lóránt emelkedett a legtöbbször szóra.

A most megalakuló törvényhozásban a legfiatalabb képviselők és a legidősebb honatya között 57 év van. Az Országgyűlés korelnöke az 1935-ös születésű, fideszes Turi-Kovács Béla, míg a legifjabbak között egy 1992-es születésű momentumos (Bedő Dávid) és egy LMP-s képviselő (Bakos Bernadett) van.

Több, mint negyven új képviselőt avat a parlament, ugyanakkor

Mindannyian ősfideszesek: Orbán Viktor, Kósa Lajos, Kövér László és Németh Zsolt. Orbán Viktor egyébként sorrendben a negyedik (összesen az ötödik) ciklusát kezdheti meg miniszterelnökként.

A parlament alakuló ülése 11-kor kezdődik, a bevett forgatókönyvnek megfelelően. Az ülést Áder János köztársasági elnök nyitja meg, akit az Országgyűlés korelnöke követ majd. A napirend elfogadása után a Nemzeti Választási Bizottság és a Nemzeti Választási Iroda elnökeinek választási beszámolója következik, majd a mandátumvizsgálat.

Ahogy a napirendi javaslatról szóló meghívóban is szerepel, míg egy képviselő nem teszi le esküjét, nem vehet részt az Országgyűlés és az országgyűlési bizottságok ülésein, nem gyakorolhatja tanácskozási és szavazati jogát, nem nyújthat be indítványt, nem választható meg országgyűlési tisztségekre, illetve bizottsági tag sem lehet. Ezen felül nem vehet részt képviselő-csoport megalakításában. Az ellenzéki pártok között volt erről némi vita, végül az alakuló ülés teljes bojkottját csak Hadházy Ákos vállalta be.

Az eskütétel után kerül sor az új Országgyűlés megalakulásáról és az eddig hivatalban lévő kormány megbízatásának megszűnéséről szóló bejelentésre, valamint köztársasági elnök beszédére, amelyben javaslatot tesz a miniszterelnök személyére.

Ezek után választják meg az Országgyűlés elnökét, alelnökeit, a jegyzőket és a háznagyot. Egyúttal a Házbizottság mellett az állandó bizottságokat is megalakítják. Azt még nem tudni, hogy az Országgyűlés mostani tavaszi ülésszaka meddig tarthat, mert erről a most megalakuló törvényhozás dönt majd. Hivatalosan június 15-ig tart az ülésszak, de ez minden további nélkül meghosszabbítható és valószínűleg lesz is rendkívüli ülésszak.

Nyitókép: a 2018-as eskütétel (Fotó: MTI/Kovács Attila)