A milliárdos tőzsdespekuláns idén júniusban jelentette be, hogy visszavonul a közélettől.
Ma ünnepli 93. születésnapját Soros György (születési nevén Schwartz György) magyar származású üzletember és tőzsdespekuláns, aki épp júniusban jelentette be, hogy háttérbe vonul és fiára, Alexander Sorosra hagyja az általa felépített birodalom vezetését.
Az 1930-ban született, magát később filantrópnak nevező Soros György gyerekfejjel, hamis papírokkal élte át a magyar fővárosban a II. világháborút és a holokausztot, miközben
saját bevallása szerint is részt vett zsidó vagyonok elkobzásában
egy olyan minisztériumi tisztviselő mellett, akit Soros apja vesztegetett meg, hogy fia keresztapjának adja ki magát. Saját bevallása szerint gyerekként nem látta az összefüggéseket, de a történtek egyébként sem okoztak semmilyen problémát számára. Bűntudatot sem érzett, amiért tudta és látta, hogy közben zsidó honfitársait hurcolják el a nyilasok.
Az akkori eseményekről ebben az interjúban mesél:
Túlélve így a világégést, 1947-ben az Egyesült Királyságba emigrált, ahol közgazdaságot tanult és 1952-ben lediplomázott a London School of Economics-on. Nem maradt azonban sokáig Európában, 1956-ban az USA-ba költözött, ahol megkezdte pénzügyi karrierjét. 1969-ben megalapította a Quantum Befektetési Alapot, amely vezető szerepet töltött be későbbi spekulációs hadműveleteiben.
Soros szép lassan építgette birodalmát, mígnem 1983-ban megalapította a híres Soros Alapítványt, amely Magyarországra is kiterjesztette tevékenységét. Ennek keretében „a demokratikus átalakulás elősegítése érdekében” számos egyesületet és szervezetet támogatott anyagilag, majd
1991-ben Budapesten megalapította a Közép-Európai Egyetemet (CEU).
A Soros szervezetei később hálózattá bővültek és ma már Nyílt Társadalom Alapítványok néven futnak.
Időközben azonban történt egy és más a pénzügyi téren, a 2022-ben a világ 128. leggazdagabb emberének számító Soros többször megmutatta tőzsdei spekuláns arcát is. 1988-ban a Quantum révén bennfentes kereskedelemmel, a Societé Générale francia bank részvénycsomagjával spekulálva tett szert 2,2 millió dolláros nyereségre törvénytelenül, amiért 2006-ban jogerősen elítélték Franciaországban.
1992. szeptember 16-án, kihasználva a font gyengülését, bedöntötte a brit fizetőeszközt. Az árfolyam esésre spekulálva 1 milliárd dollár haszonra tett szert. 1997-ben Kelet-Ázsiában is akcióba lépett, kirobbantva egy pénzügyi válságot, mígnem 2008 október 9-én „megérkezett” Magyarországra és
a hazai vezető bankot, az OTP-t támadta meg, a Soros Fund Management révén.
Az üzleti nap végén, shortolva az OTP részvényét, 675 ezer dolláros bevételre tett szert. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) vizsgálata azonban fényt derített a spekulációra, és a törvénytelen piacbefolyásoló tevékenység miatt félmilliárd forint bírsággal sújtotta Sorosékat.
A nyílt társadalom ideológiáját hirdető Soros György és hálózata azonban nem csak pénzügyi, hanem politikai téren is erős befolyásra tett szert – többek között – Európában és így az Európai Unió intézményeiben, amelynek vezetőivel többször is találkozott. Soros a migrációs válság 2015-ös kirobbanásakor egy tanulmányban adott iránymutatást az illegális bevándorlás kezelésére, kijelentve egyebek mellett, hogy
az Európai Uniónak évente nagyjából egymillió migráns befogadására kell felkészülnie.
Soros a migránskérdés mellett többször összetűzésbe került az elmúlt években a magyar kormánnyal: 2021 júniusában például Orbán Viktor miniszterelnököt egy maffiaállam alapítójának titulálta.
Ekkor fejtette ki azt is, hogy amikor 30 évvel korábban megalapította a CEU-t, azt hitte, hogy az Európai Unió a nyílt társadalom megtestesülése, azonban a dolgok fordulatot vettek és rossz irányba haladnak, a tekintélyuralmi rendszerek nyernek egyre nagyobb teret.
A magyar kormány szerint Soros, az általa pénzelt NGO-k és egyéb szervezetek révén továbbra is kizárólag saját céljainak elérésére törekszik, fittyet hányva az európai nemzetek értékeire vagy éppen a migránsáradat következményeire a kontinensen.
A nemrég a Soros-birodalom irányítását átvevő Alexander Soros talán még aktívabb, mint édesapja volt fiatalon – legalább is politikai téren mindenképp. Mint fotóiból is kiderül, bejáratos a vezető politikusokhoz, ahogy Joe Biden jelenlegi amerikai elnökhöz is. A milliárdos fia az orosz-ukrán háborúról is többször kifejtette már véleményét azzal a céllal, hogy mindenkit belerángasson a konfliktusba.
Nyitókép: Fabrice COFFRINI / AFP
Kaliforniában szavazást rendeznek egy, a drogbűnözőkkel és tolvajokkal szemben laza törvény eltörlésére, de Soros csak azért is beleáll az ügybe, a törvény megmaradása melletti kampányt támogatva.
A tragédiákat és azok résztvevőit is fel kell idézni, a jók mellett a gonoszakat is, hogy tanuljunk a történelemből.
Mutatjuk, hogyan uralja le Soros György az amerikai intézményeket, közvetve támogatva a demokratákat.
Amerikai rémálom.
A jobboldal felháborodását fejezte ki, hogy az amerikai üzletember beleszól az olasz belpolitikába az anyagi juttatásokkal.
Hatvanmillió dollárral szállt be rögtön a kampány elején.
A francia elnök szerint meg kell vizsgálni, hogy milyen megoldások adhatnak valódi védelmet a kontinensnek.
Az MCC főigazgatója szerint a vita megszűnése rossz hatással lesz a tudományra, a gondolkodásra és az intellektuális fejlődésre is.
