Szergej Lavrov orosz külügyminiszter egy nemrég publikált írásában éles kritikákat fogalmazott meg a Nyugattal, a liberális értékek túlsúlyával, illetve a nemzetközi kapcsolatrendszerrel szemben. Véleménye szerint az EU, a NATO és a G7 csúcstalálkozók hátterében a nyugati szövetségi rendszer megerősítése áll. A Nyugat ezzel szeretett volna üzenni a világnak, hogy egyesült erővel fogja irányítani a nemzetközi kapcsolatokat, ami azt is jelenti, hogy az EU-Egyesült Királyság-USA tengely minden más államot – elsősorban Kínát és Oroszországot – bele akarja kényszeríteni abba, hogy kövessék a nyugati érdekek mentén épülő nemzetközi rendet.
E liberális berendezkedés alapját egy olyan szabályalapú világrend koncepciója nyújtja majd, amely távol áll az univerzális nemzetközi jogi elvektől.
A miniszter úgy véli, az USA visszatért az európai politika középpontjába, és a washingtoni vezetés célja ismét az, hogy a demokrácia védelmezőjeként lépjen fel a világban európai szövetségeseivel együtt. Pedig a nyugati hatalmaknak végre be kellene látniuk, hogy nemcsak a nyugati világ normái szerint lehet egy országot irányítani: az USA-nak és Európának végre tiszteletben kellene tartania, nem pedig kioktattatnia és lenéznie azon államok, melyek saját utat választanak maguknak. Ezen országoknak azonban gyakran csak a megbélyegzés jut,
mivel minden állam, amely nem a liberális kormányzás kézikönyvét követi, automatikusan autoriter országgá válik a Nyugat szemében.
Lavrov felhívja a figyelmet – és élesen kritizálja – a nyugati szabályrendszer szerint épített világot. A Nyugat ezeket a szabályokat az emberi természet kérdéseire is ki kívánja terjeszteni. A külügyi vezető hangsúlyozza, hogy számos nyugati országban tanítják azt a diákoknak, hogy Jézus Krisztus biszexuális volt. Azon józan ésszel gondolkodó politikusok, akik a fiatalabb generációkat meg szeretnék óvni az agresszív LMBT-propagandától, az úgynevezett „felvilágosult” Európa támadásaink középpontjában állnak.
A világ legfőbb civilizációinak alapértékeit folyamatosan támadják, ennek újabb állomása az egyházak ügyeibe való egyre aktívabb állami beavatkozás.
E folyamatok láttán Oroszország nem fogja hagyni, hogy egyoldalú játszmákat játszanak vele, a Nyugat csak a szavak szintjén törekszik a kapcsolatok javítására. Lavrov úgy véli, hogy mindezt jól példázza, hogy rögtön a Biden-Putin találkozó után a NATO és az EU is világossá tette, hogy nem kívánnak változtatni Oroszország-politikájukon. Sőt, az USA a NATO-n keresztül a dél-kelet-ázsiai régióban próbál kapcsolatokat kiépíteni, ezzel háttérbe szorítva és hergelve Kínát. Az EU pedig a szomszédságpolitika eszközével próbálja kiszorítani az orosz érdekeket, az uniós intézmények vezetésében ugyanis az Oroszország-ellenesek vannak többségben.
Oroszország határozottan ki fog állni a vele ellenséges fellépésekkel szemben, ugyanakkor a múlt sérelmeinek meghaladása, illetve a jövőbe mutató együttműködés mellett teszi le a voksát – véli az orosz külügyminiszter. Vagyis alapvetően – erős érdekérvényesítés mellett – továbbra is pragmatikus külpolitikát kíván folytatni az Orosz Föderáció, azonban az orosz vezetés egyértelműen elutasítja Joe Biden közeledését. Ez egyben azt is jelenti, hogy
konfliktusokkal és éles ellentétekkel terhelt időszak elé néz az amerikai és európai diplomácia.
Amennyiben pedig a demokráciaexport ismét zárójelbe teszi a nemzetközi jogi normákat, az orosz-kínai együttműködésen alapuló érdekérvényesítés újabb lendületet vesz.
Szemlézte: Gergi-Horgos Mátyás
Fotó: Russian Foreign Ministry Press O / ANADOLU AGENCY / Anadolu Agency via AFP