Képzelőerő és történelem
Mit hoz a jövő, ha Arthur C. Clarke-nak, a 2001: Űrodüsszeia ihletőjének agyával gondolkodunk?
Ft
Ft
Ft
Ft
05. 09.
csütörtök
Akták
AKTA
Háború Ukrajnában AKTA
Választás 2024 AKTA
Háború Izraelben AKTA
Lengyel választás Előfizetés
05. 09.
csütörtök
Könyvek a jövőről
Rovat hírei
Szűrés a találatok között
Publikálás dátuma
Tartalom típusa
145 db cikk összesen
A gyártósor visszavág
Kevés jelenség formálta olyan mélységben a Homo sapiens világát, mint az épület, amit gyárnak nevezünk. Az utóbbi évtizedekben a szolgáltatások felemelkedésével a gyártást sokan lesajnálták, ám a geopolitikai viharok következményeként most visszatér a kormányzás középpontjába.
Lokális felmelegedés
2100-ig az átlaghőmérséklet emelkedése Magyarországon a globális mérték legalább másfélszerese lesz, de akár háromszorosa is lehet. A bölcs döntés az, ha pesszimisták vagyunk: a vízgazdálkodás és a járványok megelőzése a mindenkori kormányzás központi témájává válhat.
Ami a farkasokat illeti
Létezik egy ember, aki hatezer napot töltött a vadonban farkasok között. Könyvében bemutatja, hogy a Homo sapiens képzeletét az idő kezdete óta fogva tartó állat odaadó szülő, megbízható barát, kiváló csapatjátékos és példás vezető – intelligenciája és személyisége van, amelytől tanulhatunk.
Tocqueville és a 21. század
Kína és a Nyugat látszólag nem különösebben akarja megérteni egymást, ez azonban nem igaz mindenkire. Kiváló példa erre egy kínai tudós 35 évvel ezelőtt íródott útinaplója Amerikáról és kanadai kollégájának feljegyzései a mai Kína működéséről. Dupla könyvrecenzió.
Az óramű pontossága és a civilizáció
Az utóbbi ötven évben a technológiai fejlődés karakteresen baloldali témává vált, holott nem sokkal korábban keresztény, konzervatív szerzők alkották meg a terület filozófiai alapműveit.
Az erőszakos vallás mítosza
A haladó értelmiség a felvilágosodás kezdete óta szajkózza, hogy a vallásosság az erőszak melegágya. Kár, hogy ez tévedés.
Örökkévalóságizmus
A 21. századi ember reménytelenül vágyik a múltba, ezért olyan technológiákat talál ki, amelyekkel felszámolhatja az időt.
A háború, ami semmin nem változtatott
A futuristák helyett a pragmatistáknak lett igazuk: a drónokról és online dezinformációról szóló szalagcímek között visszatértünk az első világháborúba.
Az újítás konzervatív természete
A fejlődés az elődök tiszteletén múlik, az innováció kulcsa mindig a tradíció, és sosem az ideológia – állította korszakos művében az amerikai kongresszus könyvtárosa.
Egyetemek: kihalás vagy megújulás
A modern egyetemek, mint a középkori kolostorok, akár néhány évtized alatt elveszíthetik az emberiség tudásközpontjaiként betöltött szerepüket
Iskolázatlan eleink időtlen bölcsessége
A modern építészet jórészt az egóról és a személyes kreativitás öncélú fitogtatásáról szól, a népi építészet célja ezzel szemben a közösség építése, valós szükségleteinek kielégítése volt.
A kis jégkorszak üzenete a nagy felmelegedés korának
A mai liberálisok posztmodern álmainak betehet a felmelegedés – állítja egy reneszánsz német filozófus.
A filozófia visszavág
A posztmodern természettudomány kétségbe vonja a szabad akarat létezését, ezzel karnyújtásnyira kerül az erkölcs és a felelősség feladása is.
Minden kisüzem egy-egy jövőkapszula
A bolygónak a méregzöld tömegmozgalmak éppúgy ellenségei, mint a fogyasztói kapitalizmus, a megoldás a kisüzemekben van – írja egy hiteles környezetvédő.
A természet hatalma a hatalom természete
A hatalom nem csúfság, épp ellenkezőleg: a természetben minden szépség a hatalom következménye – állítja egy aggastyán bolygókutató.
A hagyomány a legjobb recept
Elég bátrak, szabadok és műveltek vagyunk ahhoz, hogy akár a modernitást megelőző korokhoz és hagyományokhoz is visszanyúljunk a jövő építésekor?
Izmusok béklyói helyett
Lehet, hogy az orosz–ukrán konfliktus „csak” regionális testvérháború, mégis ledöntött három meghatározó mítoszt. A hegemón Amerikai Egyesült Államokét, a versenyképes Európáét és a 21. század problémáit korszerűen menedzselő progresszióét. Magyarország helyesen teszi, ha saját utat választ – állítják hiánypótló könyvükben a Századvég elemzői.
Méhek, a high-tech-inspiráció
Nem csak emberi intelligencia létezik: a méhek például számolnak, koordinálnak, konszenzust alakítanak ki, és képesek tanulni egymástól. Agyműködésük tanulmányozása a Homo sapiens egy sor technológiáját forradalmasíthatja a drónoktól a nanorobotokig – s közben jelentősen árnyalja a világképünket.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.