Egy véleményváltozás íve

„Rossz helyzetből indult, mert a Fidesznek vitathatatlanul sikerült a karaktergyilkosság, és a hazugságaikkal igen sok ember előtt gyűlöletessé tették Gyurcsány Ferenc személyét. Nem volt tehát elég jót mondani és igazat, szívós munkába kellett kezdenie a Fidesz-féle valóságértelmezés megváltoztatására. Eközben azzal is meg kellett birkóznia, hogy a saját oldala is folyamatosan mondta, bármennyire igaza van is egy-egy kérdésben, jobban tenné, ha eltűnne, mert politikai jelenléte csak rontja az ellenzék kilátásait. Magamban nem sok sikert jósoltam neki, de – látva elszántságát és állóképességét – úgy véltem, meg kell adni neki az esélyt, hogy megpróbálja az embereket meggyőzni néhány lényeges kérdésben: 2004-ben nem a magyarságból akarta kitagadni a határon túliakat, hanem azt szerette volna elkerülni, hogy szavazataikkal beleszóljanak az életünkbe; 2006-ban nem békés tüntetőkkel szemben kellett fellépni, hanem gyújtogató, törő-zúzó csőcselékkel. Ha a Fidesznek szívós munkával sikerült elhitetnie az ország többségével, hogy az őszödi beszéd hazugságbeszéd volt, akkor talán ugyanolyan szívós munkával azt is sikerülhet elhitetni, hogy az elmúlt huszonkét év egyetlen becsületes politikai beszéde volt, amely arról szólt, hogy mindenkinek szakítania kellene a hazudozással. Ha mindez nem sikerül, gondoltam, akkor a magyar választópolgárok 2014-ben úgyis eltüntetik a közéletből.

Attól kezdve, hogy felállt a Demokratikus Koalíció, összehasonlíthatóvá vált a fantáziátlan és lusta MSZP-vel, amely elvszerűségben, tettekben és reakcióidőben csak kullogott utána.”