Kések a határon

„Azon a kerítésen, amelyet a magyar kormány azért épít a szerb határon, hogy feltartóztassa az általa »illegális bevándorlóknak« nevezett migránsokat - valójában legfőképp menekülteket -, a hírek szerint pengék is lesznek. A beépített kések – úgymond – jócskán megnehezítik majd az átjutást.

Ezt a sajtóértesülést eddig senki nem cáfolta. Vagyis a kormányzat nem szégyelli a dolgot, esze ágában sincs lemondani erről a tökéletesen haszontalan, viszont annál viszolyogtatóbb, barbár »megoldásról«, mert az pontosan beleillik abba a propaganda-hadjáratba, amit belpolitikai használatra folytat a menekültek ellen. Nyilván arra számít, hogy mindazok, akiknek legrosszabb ösztöneikből fakadó indulatait már eddig is sikerült ezzel a hecckampánnyal felkorbácsolni, nemkülönben lelkesen üdvözlik a pengék beépítését is. Hiszen ez a párját ritkító »műszaki« gondosság arra vall, hogy a kormány komolyan veszi a feladatot: megértetni a Magyarország felé igyekvő oltalmat keresőkkel: márpedig ha itt próbálkoztok, legfeljebb elvéreztek a kerítésen, de bebocsátást akkor sem nyertek.

Ez a látszólag kegyetlen elriasztási technika persze értelmetlen, és akik kitalálták, azok is pontosan tudják, hogy ilyesmivel nem lehetne megállítani az elkeseredett, kimerült, félelemtől űzött embereket. Szerencsére azonban nincs is szükségük arra, hogy a magyar késeken keresztülmásszanak. Tudvalevő – noha a kormány korifeusai erről nemigen beszélnek -, hogy amennyiben bárki a kerítés előtt, már magyar területen megáll, és bejelenti, hogy menedéket kér, azt a nemzetközi egyezmények szerint amúgy is be kell engedni. Tehát maga a kerítés is felesleges, hiszen semmiféle gyakorlati haszna nincs – kizárólag arra való, hogy a kormány emberei folyamatosan előadhassák a nemzet megmentéséről szóló színjátékukat. Legkevésbé sem érdekli őket, hogy ez a gyalázatos népámítás a lehető legrosszabb színben tünteti fel az országot; hogy úgy láttatja a magyarokat, mint a mások szenvedéseire érzéketlen, nem csupán önző, de ráadásul kíméletlen rasszistákat.”