A szakmai pályafutásom zaklatással kezdődött

„A szakmai pályafutásom zaklatással kezdődött, már azelőtt hogy ténylegesen elkezdtem volna újságíróskodni, 2008 elején. Akkor még a kuruczczczinfó lelkes közönsége ordította a telefonba, hogy b※※i zsidó k※※※a – utólag ez afféle naiv népi zaklatásnak tűnik a jelenlegi propaganda-sztálinorgonáihoz képest. Mindenesetre a zaklatás, mint médiajelenség, állandósult a magyar nyilvánosságban, és a NER kádermédiájának fontos fegyevere is lett.

Amióta négy éve eltűntem a hazai tévéképernyőkről, fokozatosan a zaklató üzenetek is megritkultak, a gyűlölködő kommentek is elvékonyodtak. A rádiós munkámat még jó ideig folytattam itthon, de onnan sosem érkezett ilyenfajta koncentrált harag vagy agresszió. Viszont akárhányszor krákogok valamit a magyar nyilvánosság szemmel is látható részében, újra megindul az áradat.

Korábban jellemző volt a gyilkossággal, emberrablással, veréssel, és persze nemi erőszakkal fenyegetőzés az ilyen üzenetekben. Előfordult, hogy profilképén unokájával fenyegőzőt nagypapa ígért nekem itt fel nem emlegethető dolgokat. Szó szerint fel nem emlegethető: egyszer posztoltam ki képernyőképet egy ilyen üzenetről, a fácse le is tiltott pár napra... engem. Azért az üzeneteket elmentettem, hátha még fontosak lennének később. Kínomban egy-két standup előadást is kifacsartam belőlük.

A múlt hétvégi Kötöttfogás felvétel után újra kaptam pár üzenetet, és persze a kormánymédia oldalain a kommentek is beszédesek. A tematika nagyot változott. Persze még mindig engem tartanak az iszlám fenyegetés importőrének – még mindig azért van veszélyben a magyarság, mert én nem vagyok hajlandüó haragusni egy világvallásra, miközben Orbán legfőbb szövetségese tömeggyilkosságokat hajtat végre a szomszéd országban – ehhez az agymenéshez ezúton újra gratulálok.”

Nyitókép: Facebook