Nem számít gyors kilábalásra az IMF

Lagarde elmondta: az IMF nem számít gyors kilábalásra a fejlődő világot is egyre jobban érintő válságból, amelyet számos más faktor mellett elsősorban az európai és az amerikai bizonytalanság okoz.

A vezérigazgató szerint jó hír, hogy egyes szereplők – elsősorban a fejlett országok központi bankjai – jó döntéseket hoztak a közelmúltban, de további lépésekre van szükség, különösképpen az eurózónában és az Egyesült Államokban. Európának ki kell használnia a jegybanki lépések által teremtett lendületet és fel kell gyorsítani válságkezelő lépéseit, Washingtonnak pedig kordában kell tartania államadósságát, amely „egyre veszélyesebbé válik”.

Ezzel párhuzamosan a fejlődő gazdaságoknak nagyobb figyelmet kell fordítaniuk sebezhetőségeikre, többek között a magas élelmiszerárakra és a szegénység terjedésére – jelentette ki Lagarde.

Az IMF négy területen vár „határozott lépéseket” a világ országaitól: a pénzügyi szektor reformját; a magas államadósságok leépítésére vonatkozó hiteles középtávú stratégiák kidolgozását; a munkahelyteremtés támogatását; valamint a globális egyensúlytalanságok kiküszöbölését illetően. A szervezet új hitelezési módok kidolgozásával, felügyeleti tevékenységének hatékonyabbá tételével, illetve technikai segítségnyújtásának javításával kíván hozzájárulni a kilábaláshoz – közölte Lagarde, hangsúlyozva, hogy az IMF rugalmas az európai országok megsegítését illetően, és kész részt venni további válságkezelési programokban.

Lagarde abbéli reményének adott hangot, hogy az ülés végére befejeződhet az IMF reformja, amelyről 2010-ben döntöttek a szervezet tagjai. Eddig a reform három lépcsőjéből kettő megvalósult, de a harmadik – a fejlődő világnak, elsősorban Kínának nagyobb szavazati arányt adó, s Európa és az USA szavazati arányát 50 százalék alá csökkentő – lépcsőt illetően mindeddig nem történt előrelépés.

Görögországgal kapcsolatban a vezérigazgató elmondta: úgy véli, Athénnek további két évre lesz szüksége, hogy végrehajtsa a nemzetközi hitelezői trojka által megkövetelt reformintézkedéseket, amelyeket eredetileg 2014-ig kellene életbe léptetnie.

Lagarde üdvözölte az Európai Stabilitási Mechanizmus hétfői működésbe lépését, ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a válságkezelés valódi megkezdéséhez további parlamenti, jogi aktusokra van szükség. „Ez kompromisszum a pénzügyi hatékonyság és a demokrácia között” – fogalmazott.

Újságírói kérdésre válaszolva közölte: a közgyűléstől távolmaradó kínai jegybankelnök és pénzügyminiszter „sokat veszített” az ülés kihagyásával. „Azt várjuk (Kínától), hogy elkötelezett partner legyen a világgazdasági kérdésekben” – mondta Lagarde. A kínai gazdaság lelassulásával és potenciális kihívásaival kapcsolatban azt tanácsolta Pekingnek, hogy összpontosítson belső piacára, indítsa be a fogyasztást.

A kínai delegáció két legrangosabb tagja vélhetően a Tokió és Peking közti szigetvita miatt maradt távol a japán fővárosban rendezett találkozótól.