Kész az Alkotmánybíróságról szóló sarkalatos törvény

Megküldte észrevételezésre az Alkotmánybíróságról szóló törvény tervezetét a kormánynak, a taláros testületnek, és az Országgyűlés alkotmányügyi bizottságának Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője. A javaslat eljutott a Népszabadsághoz is: a lap összegzése szerint változás lesz a jövőben, hogy az Alkotmánybíróság (Ab) alkotmányjogi panasz alapján a bírói döntések alaptörvénnyel való összhangját is vizsgálhatja.

Míg jelenleg a Ab eljárását törvényben meghatározott esetekben bárki kezdeményezheti, addig az új törvény szerint a jogszabályok utólagos normakontrollját a jövőben csak a kormány, a parlamenti képviselők negyede és az alapvető jogok biztosa indítványozhatja. Előzetes normakontrollt ezután a köztársasági elnök mellett - a törvény kezdeményezője, a kormány vagy a parlament elnökének zárószavazás előtti indítványára - az Országgyűlés is kérhet. A házelnök a törvényt csak akkor küldheti meg a köztársasági elnöknek aláírására, ha az Ab nem állapított meg alaptörvény-ellenességet.

Nem változik az Ab szűkített hatásköre: a testület a költségvetésről, a központi adónemekről, az illetékekről és járulékokról, a vámokról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvények alkotmányosságát a jövőben is kizárólag akkor vizsgálhatja, ha az alapjogokkal összefügg, és ezek sérelme miatt semmisítheti meg. Az Ab székhelye eddig hivatalosan Esztergom volt, ez szerepel a taláros testület pecsétjén is, bár a testület ténylegesen Budapesten működött. Az új jogszabályjavaslat szerint hivatalosan is a főváros lesz az Alkotmánybíróság székhelye.

Az Alkotmánybíróság létszáma 15 fő lesz, és a bírák mandátuma 12 évre szól. Az új törvénytervezet szerint azonban nem lesznek újraválaszthatóak. Az Ab elnökét is megerősítenék: a jövőben azon túlmenően, hogy összehangolja az Ab tevékenységét, összehívja és vezeti az Alkotmánybíróság teljes ülését, arra is felhatalmazást kap az elnök, hogy meghatározza a teljes ülés ülésezési rendjét és napirendjét, az Ab által elbírálandó ügyek napirendre tűzését az ütemezését is, ideértve az ügyek tárgyalási határnapjának a kitűzését is. Az elnök jelölné ki az előadó alkotmánybírót, javaslatot tehetne a tanácsok összetételére, a tanácsvezető alkotmánybírókra, ideiglenes tanács alakítására is.