Az IMF kormányzótanácsa az utóbbi harminc évben egyszer sem engedélyezett hiteltörlesztési halasztást, így most sem fog, jelentette ki pénteken Washingtonban Christine Lagarde, az IMF vezérigazgatója azzal a lehetőséggel kapcsolatban, hogy Görögország esetében ez elképzelhető lenne-e.
Lagarde az IMF és a Világbank hivatalosan pénteken elkezdődött, háromnapos tavaszi közgyűlésén beszélt erről. Kiemelte: a korábban két fejlődő országnak engedélyezett halasztás nem hozott eredményeket, fejlett gazdaság pedig még sohasem kapott halasztást a törlesztésre. Az IMF-vezér szavai szerint minden lehetőség minden ország előtt nyitva áll, ám a cselekvésnek ez az iránya nem lenne ajánlatos a jelenlegi helyzetben.
Lagarde azt tanácsolta, hogy Görögország folytassa a munkát a gazdasági stabilitás helyreállítása érdekében, ám véleménye szerint ez a cél nem valósítható meg egy utolsó pillanatban megkötött politikai megállapodással. Barack Obama amerikai elnök, aki pénteken a Fehér Házban fogadta Matteo Renzi olasz kormányfőt, közös sajtótájékoztatójukon szintén úgy fogalmazott, hogy Görögországnak reformokat, kemény lépéseket kellene kezdeményeznie és csökkentenie az államapparátusát. Az amerikai elnök kijelentette, hogy az idén jelentős haladást remél az európai-amerikai szabadkereskedelmi és beruházási megállapodásról folytatott tárgyalásokon.
Renzi egyebek között elmondta: az Európai Uniónak dolgoznia kell azon, hogy megállapodásra jusson Görögországgal. Az EU-nak tiszteletben kell tartania a görög választók akaratát, mint ahogy Athénnak is az európai intézmények működési rendjét, tette hozzá. Jánisz Varufakisz görög pénzügyminiszter a Lagarde-dal folytatott megbeszélés után kijelentette: nagyon rosszul informáltak azok az újságírók, akik szerint a vezérigazgatótól visszautasítást kapott volna.
Leszögezte, hogy nagyszerű párbeszédet folytattak. (Varufakisz egyébként röviden szót válhatott Obama elnökkel is, amikor a Fehér Házban csütörtök este megemlékezést tartottak a görög függetlenség kikiáltásáról.) A Pekingben létrehozandó Ázsiai Infrastrukturális Beruházási Bankkal kapcsolatban az IMF vezérigazgatója kijelentette, hogy az IMF kész lenne együttműködni az új intézménnyel. Christine Lagarde szerint ha az Egyesült Államok nem járul hozzá az IMF kormányzati és kvótareformjához, az azt eredményezheti, hogy az AIIB és más pénzintézetek alternatívát fognak kínálni a meglévőkkel szemben, ami megítélése szerint szomorú fejlemény lenne.
„A német feldolgozóipar zsugorodik, eközben a hozzá kapcsolódó magyar bővül – ez élesen mutatja, hogy a magyar konnektivitási stratégia működik” – mondja lapunknak az ír közgazdász, a Magyar Külügyi Intézet vendégkutatója. Kifizetődő közvetítő államnak lenni a Kelet és a Nyugat között? Milyen mozgástere lesz Magyarországnak a multipoláris világrendben? Interjúnk.
Megbecsülésre méltó, világszerte irigyelt regionális integráció részei lettünk, de van még mit elfoglalni. Brüsszelt, vagy legalább a méltó helyünket benne. Kohán Mátyás írása.
Nem lettünk még szegényebbek náluk, bármit is ír vagy sugall a balos sajtó. Nézzük, mi maradt ki az elemzésükből!
Suppan Gergely, a Nemzetgazdasági Minisztérium vezető közgazdásza kijelentette, „gyorsulhat a gazdasági növekedés”.
Márciusban ismét növekedett a vendégéjszakák száma Magyarország minden régiójában. A turizmust jellemzően az Európából érkező vendégek hajtották, de érdemben nőtt a belföldi vendégéjszakák száma is. Ezek a tendenciák hozzájárulnak a magyar gazdaság növekedéséhez.
Matolcsy György után a kamarai elnöknél járt a gazdasági miniszter, aki szerint változhat a vállalkozások besorolása.
A pártelnök szerint a Fidesz a múlt, Magyar Péter a jelen és a 2RK pedig a jövő.
Legalábbis emiatt aggódnak a CNN-nél.
